A KLOROFILLRÓL

(Murvai Zoltán írása alapján)


Mi a klorofill?

Zöld, fotoszintetikus pigment, mely majdnem minden növényben, algában és cianobaktériumban megtalálható. A klorofillt "folyékony napfénynek" nevezik, mert a napból szív fel energiát. A klorofill a kloroplasztban (a növényi sejtekre jellemző organellumban) található. Neve ógörög eredetű: chloros=zöld, phyllon=levél. A pigmentek kémiai vegyületek, melyek a látható fény csak bizonyos hullámhosszait verik vissza.

A fotoszintézis fényfázisában a pigmentek három alaposztálya vesz részt: a klorofillok - zöldes pigmentek, a karotenoidok - általában vörös, narancs vagy sárga pigmentek, és a fikobilinek. Ezek a pigmentek kromoproteinekként fordulnak elő (pigmentfehérje-komplexek) melyek egy protein és egy nonprotein összetevőből állnak. Kezdetben azt feltételezték, hogy a klorofill egyetlen vegyület, de 1864-ben Stokes spektroszkópia segítségével kimutatta, hogy a klorofill keverék. 1912-ben Willstatter és munkatársai megállapították, hogy a klorofill két vegyület, a zsíroldékony a-klorofill és b-klorofill keveréke.

1915-ben dr. Richard Willstatter Nobel-díjat kapott a klorofill kémiai szerkezetének leírásáért, mely egyetlen Mg2+ atomot körülvevő, szénből, hidrogénből, nitrogénből és oxigénből álló hálózat. Tizenöt évvel később, 1930-ban dr. Hans Fisher a hemoglobin kémiai szerkezetének felfedezéséért kapott Nobel-díjat, és legnagyobb meglepetésére azt találta, hogy az szinte hajszálpontosan megegyezik a klorofilléval. A hemoglobin az a pigment, mely a vörös vérsejtek vörös színét kölcsönzi, ahogy a klorofill a növények zöld színét.

Amikor dr. Fisher elválasztotta a hemet a fehérjemolekulától, mellyel kötést alkotott, kiderült: a fő különbség a klorofill és közte az, hogy a hemoglobinban vasatom található középen, míg a klorofillban magnéziumatom. Az Mg2+ a koordináló vas ion a klorofillmolekulában, és a magas ionellátottságú növényekben az Mg2+ teljes mennyiségének mintegy 6 százaléka a klorofillhoz kapcsolódik.

Meg kell említeni, hogy a klorofill nem ugyanaz, mint a klorofillin. A klorofillin a klorofillból származó nátrium/réz sók félszintetikus keveréke. A klorofillin szintézise során a gyűrű közepén lévő magnéziumatom rézre cserélődik, és a fitolfarok elvész. A természetes (zsíroldékony) klorofillel ellentétben a klorofillin vízben oldódik. A tudósok még bizonytalanok abban, kerül-e klorofill a véráramba, és ha igen, mennyi. Másrészt a klorofillmolekula képes végighaladni a szervezeten, mivel a magnézium helyét réz foglalta el. A réz a vashoz hasonlóan oxigénszállító. Valójában a klorofillinmolekula szinte ugyanolyan, mint a vérünkben található hemmolekula.
A klorofillt már a 40-es, 50-es évek óta használják helyi kezelésként nehezen gyógyuló sérüléseknél, hogy csökkentse gyulladást és a kellemetlen szagokat, valamint hogy gyorsítsa a sebgyógyulást. Az elmúlt évek legfontosabb tapasztalata azonban az, hogy a klorofill rendkívül erős lúgosító és méregtelenítő hatást fejt ki a szervezetben. Jó hatással van az emésztőrendszerre, és segíti a szervezet salakanyagokat kiválasztó és semlegesítő folyamatait.

Miért fontos az emésztőrendszerünk tisztasága?

A vastagbél ugyanis szervezetünk szennyvízcsatornája, és az ő feladata például a nyirok rendszer méreganyagokkal teli (baktériumok, vírusok, szövettörmelékek) nyálkájának eltávolítása. Ha a nyirokrendszer túlságosan megtelik nyálkás anyagokkal, olyan feszültség keletkezik, melyet egész testünkben érzünk. Kezdetben izomfeszülés jelentkezik, mely a feszültség növekedésével egyre fájdalmasabbá válik. A láz egyik funkciója éppen a nyiroknyálka hígítása, miáltal az könnyebben átfolyik a vastagbél falán.
Ha nem tudja eltávolítani a vastagbél a folyadékot, mert túlterhelt, akkor a máj próbálja meg ellátni ezt a feladatot. A máj által felvett mérgek az epe részeként ürülnek ki. Ám ha az epefolyás túlzottá válik, visszafolyik a gyomorba, ahol hányingert okoz. Ezért esznek az állatok füvet, ha hányingerük van, mivel ösztönösen tudják, hogy a fűfélék nyiroktisztítók.
Tehát, ha nem tisztítjuk és méregtelenítjük rendszeresen az emésztő rendszerünket, akkor rengeteg eltávolításra váró méreganyaggal egész egyszerűen visszamérgezzük magunkat!
Az elsavasodott és méreganyagokkal telített test, gyakran kellemetlen szagú izzadtsággal párosul, függetlenül attól, hogy milyen gyakorisággal és alapossággal fürdünk. A klorofill belső dezodorként is jól használható, ezért már az ötvenes években is alkalmazták különböző emésztőszervi megbetegedések során, a kellemetlen szagok csökkentésére. A klorofillin fontos szerepet játszik a szervezet belső méregtelenítésében, ezáltal az élet és az egészség fenntartásában is. Belső dezodorként is használható. Számos esettanulmány igazolja, hogy a szájon át szedett klorofill inkontinenciás betegeknél csökkentette vizelet és ürülék szagának szubjektív érzékelését. A klorofill és a klorofillin képesek arra, hogy szoros molekuláris komplexeket hozzanak létre bizonyos vegyi anyagokkal, melyekről tudják vagy gyanítják, hogy rákot okoznak, többek között a dohányfüstben található poliaromatikus szénhidrogénekkel, egyes főtt húsokban található heterociklikus aminokkal, valamint az aflatoxin B1-gyel. A klorofill szoros kötésalkotása ezekkel a potenciálisan rákkeltő anyagokkal befolyásolhatja azok felszívódását az emésztőrendszerből, és csökkentheti a rájuk fogékony szövetekbe kerülő mennyiségét. A klorofillinek a valaha tanulmányozott legerősebb antioxidánsok közé tartoznak. Kimutatták, hogy a klorofillin számos fizikailag releváns oxidánst képes semlegesíteni in vitro, és néhány állatkísérlet arra mutat, hogy a klorofill adagolása csökkentheti a kémiai karcinogének és a sugárzás okozta oxidatív károsodást.

A természetes klorofill nem toxikus. Szájon át szedve a klorofillin zöldesre színezheti a vizeletet és az ürüléket, illetve sárga vagy fekete elszíneződést okozhat a nyelven. Túladagolás egyetlen jelentett esetben sem történt.

Terhesség és szoptatás alatt kerülendő a szedése!

A Spirulináról »
Hogyan juthatsz nagy mennyiségű klorofillhoz egyszerűen és olcsón? A megoldás: